Jó híreket kaptunk tegnap a kontrollon.
Most először tért ki arra az orvosom részletesen, hogy igazából egy lukas garast nem adott volna egy ilyen kontroll mr leletért a műtét után, annyira necces volt. Olyan hatalmas daganat volt, és annyira beszőtte az agyam, hogy szinte csoda, hogy bárminemű károsodás nélkül ilyen jól sikerült a műtét. Épen maradt a beszéd és mozgásközpont, ami a leginkább veszélyeztetve volt. A daganat az agyburokból nőtt így kvázi felülről nyomta az egészséges agyat, és az eltávolítás során sem sérült az agy, ezért ilyen gyors a rehabilitáció. Az orvosom hosszú órákat töltött a műtőben a daganat aprólékos eltávolításával, és ezért őszintén hálás vagyok neki!
Ha ő nincs, vagy nem ilyen jó sebész, akkor én sem vagyok, nem így vagyok.
Tudtuk, hogy óriási a kockázata a műtétnek, de nem beszéltünk róla, különben azt hiszem képtelenek lettünk volna ép ésszel folytatni a diagnózis után az életünket.
Valóban vagy egy kis göb még a daganatból, de ez az orvos szerint már nem befolyásol semmit. Amennyiben így marad élhetek még akár 120 évig is (na ezt nem biztos, hogy akarnám azért 🙂 ). Tünetet nem okoz, nem nyom semmit, de szoros megfigyelés alatt leszek, ami 4 havonként kontrasztos mri vizsgálatot jelent. 30 % az esélye, hogy újból növekedésnek indul. Ha így lesz, akkor azt időben észreveszik és egy ún. gamma késes eljárással eltávolítják. Sajnos a hormonok nagyon befolyásolhatják a növekedését, így még egy gyermeket nem vállalhatunk, illetve mindennemű hormonális beavatkozást (pl.: fogamzásgátlás) kerülni kell. Alapvetően egy átlagos terhelésű, de teljes életet élhetek, akkor is, ha marad a daganat. Kerülnöm kell a fejrázással, ütődéssel járó mozgást (hmmm…. a boksz világbajnokságról is le kell mondanom), de táncolni, tornázni, januártól vezetnem is lehet, és a rosé fröccs is jöhet :))
Furcsa, hogy ha valamit nem lehet egyből vonzóvá válik. Soha nem voltam futáspárti, de azért sokszor elgondolkodtam, hogy jó lenne kocogással kikapcsolódni. 2 in 1. Zenével, egyedül töltött énidő, ami nem mellesleg fogyással is járna. De mostmár mást kell kitalálnom. Mondjuk ennél nagyobb bajom ne legyen 🙂
A kontrollok között igyekszem elfelejteni ezt az egészet. Lefogyok, sportolok, egészségesen élünk. Élvezzük az életet a gyerekeinkkel, utazunk, élményeket gyűjtünk (figyelem, közhelyes életbölcsesség következik!) és örülünk annak, ami van, hisz sose tudhatjuk mit hoz az élet. Sokat hallottam, olvastam, tanultam arról, hogy “élj a Jelenben”, “tudatosan éld meg a Jelent”. Azt hiszem, most kezdem kapizsgálni, mit is jelent ez.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: